házasulók kora: →életkor, mely előtt nem lehet érvényes →házasságot kötni. Nem azonos a →nagykorúság idejével. - Az ókori görögöknél (Plátón) a leánynál 20, a ffinál 30 év volt a ~, de a gyakorlatban csak arra ügyeltek, hogy a nő jóval fiatalabb legyen. A rómaiaknál ffinál a 14., nőnél a 12. életévet kívánták meg. - A korai zsidóságban a fiúk a 13. évük betöltésétől, a leányok 12,5 éves koruktól számítottak házasságra jogosultaknak. Bár a korai házasságot tartották ajánlatosnak (vö. 2Kir 8,16.26), a →házasságkötéssel ált. megvárták a 18. év betöltését. A menyegzőt egy egész évig tartó →jegyességnek kellett megelőznie. - A Talmud a ~t 18 évben határozta meg. Kiskorú nő csak apai engedelemmel köthetett házasságot; az apától való megkérés kötelező volt. - A magyaroknál a honfoglalás előtt a nő 14-16 évében eladó lány lett. A nyitrai egyhm. zsin. (1494) szerint a ffi esetében a 14., a nő esetében a 12. év betöltésével köthető érvényes házasság, de a testi érettséget kell figyelembe venni, nem az életkort. - A hatályos egyházjog szerint a férfi betöltött 16., a nő betöltött 14. életéve előtt nem köthet érvényes házasságot (1083.k. 1.§). Az Egyh. azért elégszik meg ilyen alacsony házasságkötési korhatár kitűzésével, mert nem akarja erőteljesebben korlátozni a személy természetadta jogát a házasságkötéshez. A →püspöki konferenciáknak joguk van magasabb életkort meghatározni (1083.k. 2.§). A jognak ez az engedménye - eltérően a házassági akadályok részleges jogalkotó részéről való létesítésének tilalmát kimondó ált. elvtől - lehetővé teszi, hogy a ppi konf. törvény módjára tiltsa meg a házasságkötést olyanoknak, akik még egy bizonyos kort nem értek el, de az érvénytelenítő →házassági akadályban megjelölt kornál már idősebbek. Természetesen az ilyen pp-kari tilalom ellenére kötött házasság, ha ezt más ok ki nem zárja, érvényes lenne, noha nem megengedett. Hazánkban ilyen magasabb korhatárt a megengedett házasságkötéshez a ppi konf. nem írt elő. **

MN IV:157. - CIC 1983.